Mennyire hangos egy légkondicionáló? - Minden, amit a klímák zajszintjéről tudni érdemes

Mi is az a zajszint és hogyan mérjük?

A zaj olyan hang, ami nem tartalmaz hasznos jelet számunkra. Lehet zaj a szomszédból átszűrődő hang, de a hűtő berregése is. Ennek a hangnak az erősségét decibelben (dB) szoktuk mérni. Ennek a tudományos hátterébe nem kell jelen esetben elmélyednünk. 

Viszont azt érdemes megnéznünk, hogy a mindennapokban ez hogyan is értelmezhető. Amikor a zajszintet mérjük, akkor ez általában 1 méter távolságból történik. Ehhez használhatunk egy speciális zajszintmérő eszközt is, de elérhetőek akár (kevésbé pontos) mobiltelefonos alkalmazások is. 

Nézzünk meg egy-két példát, majd néhány fontos tudnivalót a zajszinttel kapcsolatban.

Példaértékek a mindennapokból

A számban kifejezett decibel értékek laikusként nem feltétlen árulnak el sokat egy-egy készülékről. Azonban ha mindennapi példákkal vetjük össze őket, úgy már sokkal könnyebben értelmezhetőek. Ezért összegyűjtöttünk néhány olyan zajszint értéket, amivel a hétköznapokban bármikor találkozhatunk. 

A 0 decibel az emberi hallás küszöbe. Az ez alatti zajokat nem is vagyunk képesek meghallani. A zajszint egy normális esetben csendesnek mondott környezetben is ennél magasabb. Egy csendes erdőben például 20 dB körüli értéket mutatna a mérő. Az emberi légzés hangja 10 dB, míg a suttogás 20-30 dB környékén mozog. 

A normális emberi beszéd hangereje 60-70 dB környékén van. Ez nagyjából megegyezik egy hűtőszekrény zajával. A mosógépek is nagyjából 50 dB környéki zajszintet produkálnak mosás közben, centrifugálásnál ez inkább 80 felett szokott lenni. 

85 dB felett lehet fizikailag káros az állandó zaj. Ilyenkor már halláskárosodás alakulhat ki. Egy körfűrész zaja például 110 dB környékén van, egy vízesés 120 dB, míg egy szirénáé 150 dB.

Néhány fontos tudnivaló a zajszinttel kapcsolatban

Ahogy a fenti példákból is láthatjuk a decibel skála nem egyenesen arányosan növekszik. Szóval például egy 100 dB-es zajszint nem kétszer annyira hangos, mint 50 dB, hanem jóval hangosabb. 

Az is fontos, hogy az összeadódó zajszintek sem többszöröződnek. Például ha két 60 dB-es zajt hallunk egyszerre, az nem adódik össze 120 dB-é. Helyette 63 dB körüli zajszintet produkálnak.

Az emberi hallás egyénenként változik és az egyes zajok megítélése erősen szubjektív lehet. Így a decibelben megadott értékek csak abszolút mérésre szolgálnak. Az egyik ember számára egy 60 dB-es hűtőszekrény teljesen normális lehet, mások számára viszont kifejezetten zavaró.

A zajszint hatása az emberi szervezetre

A zajszintek mérése azért is fontos, mert a zajszennyezettség komoly problémákhoz vezethet. Ennek az egyik formája, amikor hirtelen erős zaj éri a fülünket. Ilyen lehet például egy lőfegyver zaja. Ilyenkor a dobhártya sérülhet, maradandó károsodás is kialakulhat. 90 dB felett már sérülhet a hallószerv, azonban az emberi fájdalomküszöb ennél jóval magasabb. 120 dB az, ami már fájdalommal jár, míg 160 dB-nél már kiszakadhat a dobhártya. 175 dB-nél magasabb zajszint pedig halálos is lehet. 

A másik formája a zajszint okozta károsodásnak, ha akár alacsonyabb zajnak, de hosszabb ideig vagyunk kitéve. Ilyenkor már akár 30 dB feletti zajok is pszichés hatásokat idézhetnek elő. Ilyen lehet például a nyugtalan alvás, stressz, figyelemzavar. 65 dB feletti folyamatos zaj vegetatív problémákhoz vezethet, míg a 85 dB feletti hosszabb ideig tartó zajszennyezettség már hallószervi károsodáshoz vezethet.

Milyen zajszinttel rendelkeznek a légkondicionálók?

Most hogy túl vagyunk a zajszint gyorstalpalónkon, nézzük meg, hogy a klímák esetében mit is jelent ez, és mekkora különbségek lehetnek az egyes készülékek között. 

A legtöbb klíma adatlapján 20 és 60 decibel közötti értékekkel találkozhatsz majd. Ez azért elég nagy szórás, azonban mindjárt meglátjuk, hogy miért van ez így.

Mi a különbség az IDU és az ODU között?

Először is fontos megkülönböztetnünk két fogalmat, amik laikusként nem feltétlen egyértelműek. Az egyik az IDU, a másik pedig az ODU. Az előbbi az indoor-unit, vagy beltéri egység, míg az utóbbi az outdoor-unit, vagyis kültéri egység rövidítése. 

Ezeknek a zajszintjét külön-külön szokták jelölni, és általában a kültéri egység jóval hangosabb. Viszont ugye az az udvaron vagy utcán található, így a mindennapokban szinte teljesen mindegy, hogy milyen zajszinttel rendelkezik. 

Számunkra elsősorban az IDU, azaz a beltéri egység zajszintje lesz lényeges. Ez pedig általában jóval alacsonyabb.

Mi számít halk klímának?

A következő kérdés, amit meg kell válaszolnunk, hogy mi számít halknak a beltéri egység zajszintjét tekintve. Ehhez két dolgot kell megnéznünk. Az egyik a klímák zajszint terjedelme, a másik pedig hogy ez mit is jelent a mindennapokban.

A légkondicionálóknál általában a leghalkabb zajszintet tüntetik fel első körben. Ez vagy a csendes üzemmód (ha tud ilyet a klíma) vagy a legalacsonyabb működési fokozat. A kettő között egyébként nem sok eltérés van a gyakorlatban, ugyanis a csendes üzemmód is általában a ventilátor teljesítményét csökkenti, így lesz halkabb. A lényeg, hogy ebben a sávban 20, maximum 30 dB-es zajszinttel kell számolni. Előbbi nagyjából az óraketyegés zajának felel meg, vagy a száraz levelek zizegésének az erdőben. Utóbbi a suttogással vagy levegővétellel megegyező zajszintet jelent. Nyilván ezek nem kifejezetten zavaró zajok, és általában egy átlag háztartásban találhatóak ennél hangosabb zajok is, mint például a hűtő duruzsolása. 

Érdekesebbé válik a történet, ha nagyobb fokozatra kapcsoljuk a légkondicionálót. Ilyenkor a ventilátor és a kompresszor is jobban dolgozik, ami plusz zajjal fog járni. A legmagasabb fokozaton általában nagyjából 40-47 dB körülire emelkedhet a zajszint. Ez nagyjából egy csendes utcai esőnek vagy a hűtő búgásának felel meg. Hogy ez mennyire lehet zavaró, az egyéntől és helyiségtől függ. Például egy amerikai konyhás nappaliban, ahol a hűtő már eleve rendelkezik egy alap zajszinttel, nem fog sok vizet zavarni pluszba a klíma hangja. Egy jóval csendesebb hálószobában alvás közben már kifejezetten zavaró lehet ez a 40-47 decibel.

Hol kap helyet a klíma?

A fentiekből láthatjuk, hogy fontos az is, hogy a klímát hol helyezzük el. A hálószobában általában fontosabb szempont lesz a készülék zajszintje. Ide érdemes olyan masinát választani, ami tényleg halk. Illetve lejjebb is vehetjük a ventilátor teljesítményét, ezzel valamivel csökkenni fog a hűtési teljesítmény, de ezzel együtt a zajszint is. 

Viszont például egy nappaliban nem annyira fontos a zajszint, hiszen már eleve van egy alapzaj, amit nem fog meghaladni a klíma zúgása. 

Hogyan lehet még halkabb a légkondicionáló? 

Ha szeretnénk a lehető leghalkabb klímát megvásárolni, akkor az alábbi dolgokra lesz érdemes odafigyelnünk: 

• Zajcsökkentő ventilátor lapátok - A megfelelő kialakítású ventilátor lapátok valamelyest csökkenthetik a zajszintet. 
• Állítható ventilátor sebesség - Bár ez egy alapvető funkció az összes modern klímában, mégis ezzel csökkenthetünk a legtöbbet a zajszinten, ahogy már fentebb is írtuk. 
• Megfelelő kompresszor hangszigetelés - A ventilátor mellett a legzajosabb alkatrész egyértelműen a kompresszor. Ha ez megfelelő hangszigetelést kap, azzal jelentősen csökkenhet a zajszint is. 
• Professzionális rögzítés - A klíma telepítésekor nagyon fontos a megfelelő rögzítés, hogy elkerülhessük a felesleges zajt. Egy amatőr módon elhelyezett klíma zöröghet, hangos lehet. 
• Rendszeres karbantartás - A professzionális karbantartás sok más szempontból is fontos. A zajszintet közvetlenül csökkenteni nem fogja, viszont segíthet megelőzni olyan problémákat, amiktől a klíma készülék zavaróan zajos lehet, esetleg meghibásodhat. 
• Megfelelő teljesítményű klíma - Itt szükségünk lesz egy szakértőre, aki kiszámolja, hogy milyen hőterhelés van az adott helyiségben és mekkora lesz a megfelelő berendezés. Ha túlméretezett készülék kerül egy kisebb szobába, a légszállítással együtt a zajszint is növekszik. Amennyiben azonban túl kicsi a teljesítmény, a klíma nem lesz képes lehűteni a területet.
  

Nagyon hangos a légkondicionálóm, mit tehetek?

Előfordulhat olyan, hogy a már meglévő klíma készülék váratlanul zajosabb lesz. Ennek több oka is lehet, de a legtöbbször valamilyen meghibásodásról van szó. 

Előfordulhat egy kilazult csavar, egy elcsúszott alkatrész, de akár a kompresszor vagy a ventilátor meghibásodásáról is lehet szó. Ezek a problémák rövidtávon zavaróak lehetnek, hosszútávon azonban akár maradandó kárt is okozhatnak a légkondicionálóban. 

Ezért érdemes azonnal szakemberhez fordulni, ha a klímánk furcsa zajokat produkál, hangosabb a megszokottnál vagy váratlanul zavaróan hangos lesz.

Tanácsra van szüksége a klímák zajszintjét érintően?

Keresse fel szakembereinket, ha klímája váratlanul hangoskodni kezd, furcsa kattogást hall! Egy kisebb zaj az avatatlan füleknek zavaró apróság lehet, egy szakembernek azonban fontos problémákról mesélhet. Szerelőink sok éves tapasztalattal állnak majd rendelkezésére, hogy ismét nyugodtan aludhasson, és ne kelljen a túl hangos klímával szenvednie. 

Keressen minket bátran akkor is, ha még csak most tervezi új klíma telepítését és bizonytalan benne, hogy milyen készüléket válasszon. Kollégáink állnak a rendelkezésére!